Ingyen pszichológia? Még pénzért is rosszat kapsz!

Van egy tököslány, aki jó lenne politikusnak, mert szeret "nagyot mondani". 
Most valami olyasmivel állt elő, hogy milyen jó pszichológiai ellátást kap kinn, Magyarországon ilyen biztos nincs. 

Ebben az egyben sajnos igaza van. 
Akikkel én találkoztam a kissé balhés múltam miatt, azok úgy játszották az "elmeorvost", hogy a saját elméjük sem volt teljesen rendben. 
Az egyik egy "direkt kamaszokra specializálódott pszichiáter" volt, de halványlila fingja sem volt a kamaszokról, meg a szubkultúráikról. Konkrétan a bőrfejűt képtelen volt megkülönböztetni az emótól. De már nyomott volna tele mindenféle "kedélyjavító" sz@r pszichodroggal. 
A másik meg konkrétan skizofrén volt. Olyan agyament, valóságról leszakadós kényszerképzetei voltak, hogy fájt hallgatni. Szeretem a sci-fit, de ez még nekem is sok volt... 
A legelső meg elég bunkó volt. Mintha attól lett volna iszonyatosan frusztrált, hogy a rendelőben néha dolgozni is kéne, nem lehet egész nap az asztalra földobott virgácsokkal hallgatni a rádió cincogását, meg pasziánszozni a melós gépen. 
Jó, velem nem sok dolga lett volna, mert nem őrült voltam, csak szimplán kamasz... 

Értem én, hogy a jobbak magánpraxisban nyomják, de miért léteznek a rosszabbak? 
Ez nem olyan, mint általános iskolában a matekóra, amit kötelező végigülni, ez egy választható irány,  egy hivatás. Senki nem áll gépfegyverrel a gyerekek mögött, hogy "márpedig pszichiáternek fogsz tanulni". 
Az ember azt gondolná, hogy aki erre a szakra jelentkezik, azt érdekli a téma, akarja is csinálni, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy a legjobb lehessen (hogy aztán magánpraxisban azzal keressen jó sok zsét, amit amúgy is szeret csinálni).
De nem... Itt boldog-boldogtalannak diplomát, meg praxist osztogatnak. Sorsokkal, életekkel játszhat, gyerekeket nyomhat teli drogokkal az idegbeteg, frusztrált vén sárkány, meg az LSD-tripet "gyárilag" lábon kihordó, kényszerképzetes-hallucinálós elmeháborodott.