Volt itt egy kicsit dühösebb posztom, de töröltem. Kimorogtam magam, lenyugodtam, mehetünk tovább!
Aha, meg ahogy azt Móricka elképzeli! Ez a Sorogi-Bognár-maga se tudja eldönteni, hogy mi a vezetékneve kullancs megint rákapcsolt.
Nem mondom, hogy olyan, mint a space, ütném minden szó után, mert annyira agresszív azért nem vagyok, de az tény, hogy alig van olyan mondata, ami megállna.
-Én a lőtéri kutyát se járattam le. Itt ő járatta le saját magát a nagyjából tavasz óta tartó zaklatásaival, meg az erőszaktevőket megszégyenítő mentalitásával, amivel kb. a frászt hozta volna rám, ha nem ilyen pitiáner módon csinálta volna.
-Bár az tény, hogy nem ismerem, de hol van az előírva, hogy kötelező lenne megismernem? Ott a pszichiátria, iratkozzon be terápiára, ott ismerkedhet a többi hozzá hasonló elmebeteggel!
-Próbált barátkozni, nem volt barátnője... MI VAN?! Mi köze van a barátságnak a párkapcsolathoz? Oké, hogy ez az elcseszett köznyelv barátozza a barát-barátot, meg a párkapcsolatban az uradat is, de amúgy marhára külön polcon van a két státusz. Ott van a Komámasszony, középsuli óta országos barátnőm, mégsem vagyunk leszbikus kapcsolatban. Ez nálunk barátság, a szó eredeti értelmében. De apámmal is úgy el tudunk pletyózni a reggeli kávénál, mint az ezeréves cimborák... Vele sem történnek "olyan" dolgok. Fujj... Még a hideg is kirázott, bakker!
-Rokkantság, meg az a fura összeg (negyvenezer-ezer? WTF? negyvenmillió havonta, és még ő panaszkodik? biztos, hogy csak a lábával rokkantosították le? Tudom, negyven rugó akart lenni, csak nehéz neki a magyar nyelv... Viszont még így is nagy mákja volt... az egyik ismerősömet jól megkínozták a kórházban, légcső, nyelőcső, karja mozgatóidegei, minden ment a levesbe, levegőt alig kapott, dolgozni nem tudott, minden kínja volt, de az illetékes elvtársak meg cseszték megadni neki a rokit, egy kib@szott kanyi vasat nem kapott szerencsétlen. Én meg, amikor még csak kajtattam a meló után, FHT-ra kaptam kemény húsz rugót... Szóval ennyit erről a "negyvenezres szegénységről"... Mifelénk az kb. egy kisebb vagyon...) De amúgy mi közöm is van nekem az ő lábához? Én sem a rokkantságát elbíráló hivatal munkatársa nem vagyok, sem pedig gyógytornásza. Sőt, még a rokkantságát sem én okoztam. Ahogy a baráti-kapcsolati hálója, úgy ez sem tartozik rám. Mit traktál vele? Ha fáj a lába, kenje be lóbalzsammal, vagy menjen vele dokihoz!
Ja, hogy már nem csak barátnak-barátnőnek akar, hanem gondozónak, meg anyagi támogatónak is? Hát... Sajnálom, de nem az eü-szektorban melózok, és anyagilag sem állok úgy, hogy még őt is eltartsam.
-"Becsületes fiú vagyok..." Hát... Aki azt mondja, barátként jön, de közben folyamatosan ellenségként viselkedik, azt én sok mindennek tudnám nevezni, csak becsületesnek nem. Az, hogy mennyire tud udvarolni, megint nem tartozik rám. Mi a franc közöm van nekem egy vadidegen krapek magánéletéhez? Én csajozzak be helyette? Az ételt ne rágjam elő neki?
-Állítólagos "adatlap-elküldés"... HE? Milyen adatlap, vagy mi van? Totál káosz... A megtetszés pedig rohadtul nem így működik. Rózsaszín manga-lányos profilképekkel, álnevekkel maximum anime-rajongó kisfiúk tetszését lehet elérni, vagy talán még azt se.
-Ő semmiben nem hazudott... Nem, a lónak a fülét nem! Barátnak hazudta magát, de ellenségként viselkedett. Meg először barátkozásról hazudozott, aztán meg szerelmet vallott, meg a "lelki társának" csúfolt, miközben kb. két mondatot nem tudunk beszélni, mert annyira más fordulatszámon pörög az agyunk.
-Csúnyaság-téma... A szépség relatív. A takonyképű nyikhaj "szépfiúktól", akik után állva pisilnek a csajok, meg a fél világ rajong értük, bennem semmi nem mozdul meg. Na, jó, talán a gyomrom egy kicsit... A hányó-reflexek miatt. :-D Szóval simán lehet, hogy nekem meg pont az tetszene, akit mindenki más csúnyának tart. Viszont a külső kutyafüle, nem sokat nyom a latba. Emberileg, meg agyilag kéne normálisnak lenni, cseszem alásan! :-D
-"Tököm is kicsi"... Hogy a kedvenc festőművészemet idézzem a Sátánka ikonikus ananászos jelenetéből: MAGA VICCEL... :-D
Ha viszont komolyan gondolta ezt a részt, akkor szintet lépett a kis aranyos... Mezei zaklatóból szexuális zaklatóvá avanzsált... Egyre jobb. A végén tényleg meg fog erőszakolni valakit... -.-'
De már megint hazudott...bocsi... szóval eltévedt... Ugyanis egy baráti kapcsolatban, akár kicsi, akár nagy, nem szokás egymás tökeivel játszani.
"Jedem das Seine", mint Buchenwaldban, komám! :-D (Tudom, ez ízléstelen volt...)
Azt a "tehát esélyem sincs nálad" részt meg nettó nem értem... Ez ilyen burkolt sizequeen-ezés akart lenni? Dik', a röntgenszemű! Az ország túlsó feléről, full látatlanban, vadidegenként meg tudja határozni a khmmm... befogadóképességem... Csak kicsit félrehord a műszere, véletlenül a saját fenekén lesi vele a feneketlen mélységet. :-D
Amúgy kis bohóccal is lehetne nagy műsort csinálni. :-D Itt is az a helyzet, mint a külsőnél... Az asszony mellé ember kell, nem egy két lábon járó fütyi.
Egy kapcsolatban a másik emberhez kapcsolódsz, az eszéhez, a jelleméhez, a világlátásához, a lelkéhez... A reprodukciós szervek még a fasorban sincsenek.
Ezt a "bumm, bevágod a répát, ha akarja a másik fél, ha nem" stílust mifelénk még mindig nemi erőszaknak hívják.
Egy dologban hasonlítok a normálisabb átlag nőkre: az én érdeklődésemet sem lehet egy öncélú kukaccal felkelteni.
Ha nem lenne az a defektem, amit az előző posztban leírtam, én is úgy lennék vele, hogy az előjáték nem feltétlenül az ágyban kezdődik, inkább az agyban... Amikor reggel, melóba indulásnál már egy nézésből, vagy egy ölelésből tudjátok a partnereddel, hogy este nagy móka lesz... De, mondom, ehhez kapcsolat kell, a kapcsolathoz meg egy épkézláb jellem.
-A blog olvasása... A megtekintési számok nem ezt mutatják. Csak azokat a posztokat látta az okos, amiket Hópihetube-on is megosztok, de értelmezni azokat sem tudta. Azokban is le lett írva, hogy az ordenáré poénjaim csak poénok, szóval nem sok értelme volt felhoznia a "kis tökét", ugyanis ezeket az idióta poénokat leszámítva nem foglalkozok random emberek tökeivel. :-D
A Kovbojok zenekar tagjai sem esznek a valóságban "három fazék kaka-pürét, meg egy adag sz@rt". Csókolom, Csipke-Józsika, ideje lenne felébredni!
-Szemembe nézős téma... Avagy a tied is szép, fiam, jól állna benne a nyolcas kötőtű! :-D
"Hiába undokoskocc"... Azt a két c-t a végén hogy kell kiejteni? Egy erősebb "k" hang akar lenni, vagy inkább "cs"? Vagy itt is csak a lágyító "i" előtt lenne belőle "cs", mint a lengyelben? :-D
De most mindenféle nyelvi humort, meg nyelvtannáciskodást félretéve... Már megint kezdődik az erőszaktevő rock'n'roll: hiába mondasz nemet, hiába próbálod lerugdosni magadról ezt az erőszakos gazembert, hiába tárazol ki rajta több flakon paprikaspray-t, akkor is bevágja a répát, ha akarod, ha nem... Legfeljebb jól tarkón csap valami husánggal, hogy ne ficánkolj közben.
Mint a régi viccben, nyet vazelin, Vaszilij...!
Basszus, ember, a NEM az NEM! Fogd a kis "negyvenezer-ezer" forintodat, meg a kis tököcskédet, és sántikálj el a balfenéken!
Vagy növessz jellemet, tanulj meg normálisan, természetesen kommunikálni, meg nagyjából emberként viselkedni, és akkor talán én sem neveznélek egy undorító, zaklató hulladéknak.
-Nem szeretett volna megbántani... Mégis folyamatosan azt csinálta, még ebben az üzenetben is beszólogatott (lásd: sizequeen-es dolog)... Igazán eldönthetné már, hogy mit akar... Ha barátság kell neki, ne a tökét mutogassa, ha párzani akar, arra is talál partnert (kisebb igényességű lányokat kap már egész olcsón is, főleg ott Miskolc felé, ahol tanyázik, két-háromezer forintért, meg egy kannásborért még a lelket is kiszívják belőle), ha meg kötekedni akar, akkor ne csodálkozzon, hogy visszaszólok!
A határozottsággal, meg a kitartással alapból nem lenne probléma, ezek a legszebb férfitulajdonságok között vannak...
Viszont amikor hisztérikus, toporzékolós, erőszakos, önző cirkuszokba, zaklatásba, meg hasonlókba csap át, az már inkább gusztustalan.
És ez elvileg egy harminchárom éves vén szamár... Hát... Igazi csodagyerek lehetett, már háromévesen is annyi esze volt, mint most. :-D
Még szép, hogy nem tartja magát öregnek... Mert egy éretlen, felelőtlen, infantilis majom, mint az a "kétes hírű", akiről néhány hónapja videókban beszéltem, hogy a tizenhárom éves kislányokra mászik rá lassan ötvenéves vén fejjel, mert "lélekben ő is annyinak érzi magát", meg volt valami gyanús kiszólása a hétévesekre is.
Megértem, hogy sz@r az élet, nincs munka, nincs lóvé... Volt az az ezeréves angol poén, hogy "régen volt Cash-ünk, Jobs-unk, és Hope-unk, most meg se Cash (pénz), se Jobs (meló), se Hope (remény)".
Én sem vasvillával hányom a nagy lóvékat, meg az aranyrögöket a padláson. Itt nem nagy lóvé van, hanem maximum nagy prikezsia.
De ettől még nem álltam neki random embereket zaklatni. Azt a hónaljmankós úristókánt ennek a cintányéros, cudar k*rva világnak már!
Na, áldás-ékesség, málnás édesség! :-D
Remélhetőleg már nem kell több betűt pazarolnom erre a tetűre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése