Több humort a politikába? Inkább az emberekbe!

Van egy srác, aki történelmi/politikai témákkal foglalkozik. 
Egyesek azért kritizálják, mert a kiselőadásaiban mémeket használ.

Hogy "ismertem", az erős kifejezés lenne, de régebben mozogtunk hasonló körökben. 
A srác ismeri olyan külföldi-, és hazai alkotók munkásságát, akik a politikai üzenet mellett néha egy kis humort is alkalmaztak (azokban a körökben megkerülhetetlenek voltak ezek az alkotók). Szóval nem csoda, hogy ez a srác sem karóval a seggében politizál. Bár az is lehet, hogy az ő alapból meglévő lazább felfogása volt előbb, és az alapján jutott el az adott alkotókig.
Tyúk, vagy a tojás? Még szép hogy a tojás, csak épp a T-rexé, amiből aztán később a tyúk "kifejlődött". :-D 

Persze... A politika egy száraz téma...
De ez nem jelenti azt, hogy a politika iránt érdeklődő embereknek is el kéne száradniuk. 
Szerintem semmi probléma nincs azzal, ha valaki egy témát kicsit "fiatalosabban", lazábban, helyenként mémeket beszúrva dolgoz fel. Egy kis lazaság nem jelent feltétlenül komolytalanságot, és a komolyság (vagy annak látszata) sem egyenes út a hitelességhez. 
A kicsit lazább témafeldolgozást természetesen nem úgy kell érteni, hogy egy csapat idióta a hasát fogva fetreng a röhögéstől, hogy "haha, örmény népirtás, ez k*rva jó!", mert azért a hülyeségnek is van határa. Viszont a megfelelő helyeken egy-két mém, meg poén simán belefér, sőt, talán kell is.