2026. június 18., csütörtök

Valagút szindróma

Kb. egy hete zsibbad a fél tenyerem, meg nem bírom eltekerni a kulcsot a zárban. 
A Gugli szerint alagút szindróma, de egy GYIK-es válaszolónál az ideg letapadása is okozott hasonló tüneteket.
Ezerféle kezelésről olvastam, gyógyszerekről, valami rögzítőcuccokról, és műtétről is. 
Utóbbitól eléggé be vagyok fosva, mert az egészségügyben is ugyanaz megy, mint az oktatásban: túlfizetett kontárok hőzöngenek még magasabb bérekért... 
Egy ismerősömnek ezek a drága doktorok többet ártottak, mint használtak. Hónapokig tanakodtak az ember füle alatti csomón, a sokadik mintavétel után sem tudták eldönteni, hogy limfóma, rák, vagy űrlények által beültetett szonda... Amikor végre sikerült eljutni a műtétig, az eredmény katasztrofális lett: szétb@szták az ismerősöm torkát, légcsövét, a karja mozgatóidegeit, mindent. Utána meg ott rimánkodtak neki, hogy ne jelentse fel őket. 
Utána jól le is robbant az ismerős, legyengült, alig kapott levegőt, a kezét sem tudta rendesen használni, minden kínja volt. A legelső nagyobb járvány meg is szabadította a szenvedéstől. 
Alagút szindróma-témában is olvastam egy sarlatánról. Az orvos rátukmálta a betegre a fickót, mint "specialistát", az meg utánanézett ennek a "specialistának", és kiderült, hogy a fickó egy kétbalkezes kókler, minden páciense panaszkodott rá, mert minden műtétet elcseszett. 

Voltam dokinál... Szerencsére nem küldött egyből ilyen "specialisták" kése alá, egyenlőre még csak B-vitaminos bogyót írt föl... 
Kár, hogy ateista vagyok... Most jól jönne az ima azért, hogy elég legyen ez a gyógyszer is... Főleg, hogy olyan drága volt, mint a cserkészkolbász. Tököm, azért dolgozok, hogy dolgozhassak! -.-' Megkeresem a lóvét, aztán elköltöm gyógyszerre, hogy ne essek ki a munkából...  Hejj, élet, melósélet, ennél szebb se lehet! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Közösségi k*csögség

Nagyarc Petiék "közösségi rendőrség" létrehozását tervezik. Kanadában működik már hasonló, az átlag melósokhoz képest jobb bért ka...