Gajdolj, Gajdics!

Nem csoda, hogy Magyarországon egyeseknek még az én primitív humorom is magas... 
Tizenhat évig olyan humortalan, bemerevedett pötsfejek ültek a nyakunkon, mint a Gajdics elvtárs.

Egy programozó srác AI-tangót csinált Gajdics megszólalásaiból. 
Az öreg meg... Az önkritika teljes hiányával, az internetes kultúrát, meg a mémeket nem ismerve kezdett el vergődni. Mintha a srác is ugyanazzal a gonosz, lejárató szándékkal használta volna az AI-t, mint a Fidesz. 
Megágyazott egy következő résznek is: szegény Ottó bácsiból hülyét csináltak az interneten! 
Hát persze! A komisz kölykök, meg az a számítógépes izéjük, az... az inter...f@szom, az! 
Vagy nem, de az biztos: az öreg önszántából szerepelt a médiában, mint fideszes megmondóember, önszántából beszélt hülyeségeket, önszántából állt ki a párt mellett még a legnagyobb lopásokban, hazaárulásokban, meg pedóbotrányokban is...  Ezt a hülyét nem az internet csinálta, hanem az idősebb Gajdics.
És nem csak szimplán hülye lett szegény... Az önkritika mellett a felelősségvállalás sem az erőssége, pedig ez lenne a konzervativizmus egyik alapja. Hogy a turpisságon rajtakapott lázadó kamaszokat idéző másokra mutogatás helyett igenis beleállunk abba, amit mondtunk, vagy tettünk, és vállaljuk a felelősséget. 

Poénra kellett volna venni... 
Az öreg simán elvehette volna a "szekálódás" élét, ha poénra veszi, maga is elkezdi énekelni,... 
De, mondom, az egója nagyobb volt, mint a humora, meg az önkritikája.