Szappano/a

Egy újabb poszt azoknak, akik nőt még csak képen láttak... :-D 

Bocsi, srácok, de mi is élőlények vagyunk. Ráadásul ugyanolyan emberek, mint ti. Nem ám rácsok között tartott kismadarak, legyilkolni-felzabálni való malacok, vagy épp válogatott módszerekkel irtott rovarok. 
Szóval ne lepődjetek meg, ha olyasmi hagyja el a szánkat, ami nektek nem tetszik. Beszélünk felnőtt témákról, mondunk cifrákat. Sőt, a bátrabb egyedeink újabban már nemet is mondanak. 

Volt szerencsém látni egy túlzottan szabadelvű és -szájú nő írásait...  
Volt egy férje, akitől undorodott, meg valami két másik kandúr, akikkel felváltva összejárt dugogatni. 
Velük sem igazán érezte magát jól. Az egyik testileg vonzza (az irreálisan nagy szerszámával), a másikkal "nem illenek össze", nem tudna beleszeretni, de amikor egy jól sikerült együttlét után szerelmet vallott neki a csávó... 

Totál katyvasz... 
Szerintem a nő maga se tudja, hogy mit akar... 
Ha undorodik a férjétől, akkor miért nem válnak el? 
És mit akar a másik két fickótól? Ha lazább kapcsolat kell neki, minek vakaródik a szerelmen, ha meg szerelmet akar, akkor meg miért fogyasztja hármasával a férfiakat? 

Nézegettem a többi írását... Még több fickó... 
...Akikkel inkább csak szórakozik, udvaroltat magának, Magába bolondítja, aztán elutasítja őket, játszik velük... 
Az "undorító" férjének meg a jó anyját, hogy nem veszi észre a nő boldogtalanságát!
A gond csak az, hogy a férj nem betazoid. Honnan a csecsem csúcsából kéne tudnia, hogy mit érez a boszorka, ha az nem mondja el? Őszinte kommunikáció, csezmeg'! 

Aztán volt valami arról is, hogy nem olyan srácokat akar, akikkel csak testiség van... 
Egyrészt akarni a vécén kell. A sült galambot várni meg még ott se. 
Ez a nő önmaga ellen dolgozik... Az egyik fickóról a másikra ugrik, miközben a harmadik-negyedik-sokadikat bolondítja, de közben arról siránkozik, hogy mindenki csak kamatyolna, őt senki se szereti, brühü-brühü... 
Miközben meg simán lehet, hogy a férje próbálná szeretni.

Ismertem régen egy hasonló mentalitású arcot... 
Mindig "depizett", meg elvileg elég sötét gondolatai is voltak amiatt, hogy "őt senki se szereti". 
Miközben ott volt vele a komplett baráti társaság, akikre számíthatott, örömben-bánatban... 
Na, és vajon hogy becsülte meg őket? Sehogy. Akiket tudott manipulálni, azokat manipulálta, akit meg nem, arról bekavarta a sz@rt. 
Ráadásul pont azt üldözte el a kavarással, aki a leginkább próbált mellette lenni, figyelni rá, visszahozni, amikor eluralkodott rajta a sötétség.  
Mindig azt a lovat ütik, amelyik húz... 

Bár tapasztalatom nem sok van, azért beleugatnék: ha egy kapcsolat, vagy egy házasság már annyira rossz, hogy undorodsz a másiktól, akkor beszéljétek meg, aztán ha úgy van, menjetek szét, ne raboljátok tovább egymás idejét! 
Aztán, ha az uraddal már tudtál őszinte lenni, legyél őszinte magaddal is! Ha kötöttségek nélküli játszadozásra vágysz, akkor keress játszótársakat, aztán játsszatok! Felnőtt emberek vagytok, annyit lehettek együtt, amennyit nem szégyelltek. Viszont ez csak rólatok szól. Nem kell beszámoló (ha idegen emberek reszelésére leszek kíváncsi, pattintok be pornót), sem nyilvános írásokban hazudozás arról, hogy "te nem olyan lány vagy", hogy "te a szerelmet keresed, de a szemétláda férfiak mind csak kefélni akarnak, téged senki nem szeret"... 

Ehh... Ilyenek is tudnak lenni a nők... 
Én minden esetre maradnék inkább a humornál. A becstelen, hazudozó, manipulátor ribizlik meg szüljenek sünt! :-D