Mostanában egyre többször jön szembe az a jelenség, hogy a senkik valakiknek akarnak látszani.
A fakezű kontár főállású művészként mutatkozik be, a fűzfapoéta döngeti a mellét a harmatgyenge szövegeire, egy csaló pedig nagy titkokat átadó tanítóként pózolva kopasztja meg a hinni akaró, naív embereket.
Volt egy külföldi nő, aki "főállású művészként" adta elő magát, azonban a "művei" olyanok voltak, mint amilyeneket én produkálok a reggeli kávé után ott, ahova a király is gyalog jár.
Vagy esetleg a betonszürke hányás a nő "művész-naplójának" lapján csak alibi, és az igazi "főállású művészkedés" OnlyFanszőrön folyik? :-D
Aztán... Az algoritmus földobott egy hazai bandát.
Ők "dallamos rockzenével, és elgondolkodtató szövegekkel" hirdették magukat.
Igen ám, de a zenéjük kakofónia volt, kb. fél albumokra való dallamot akartak beletuszkolni egy-egy dalba, de semmi kohézió nem volt a dallamrészletek között, bántotta a fülem, rettenetesen sz@r volt...
Bár az "elgondolkodtató szövegeikhez" képest a zene még istenes volt.
"Száll, száll a fekete madár..." -ez aztán a frappáns, elgondolkodtató szöveg! -.-' Ki írta? Egy szellemileg visszamaradott óvodás kislány?
Aztán... Talán ez lesz a legkárosabb....
Volt szerencsém belenézni egy videóba...
Egy hazai nő játszotta el az Univerzum Minden Titkának Tudóját.
Próbálta magát nagyon okosnak mutatni, energiákkal, dimenziókkal, fotonokkal, és egyéb tudományosnak hangzó szavakkal dobálózott. Meg behozott vallási elemeket, teremtt, angyalokat. Konteózott is egy sort, gyíkembereket, illuminátusokat, plejádokat emlegetett.
Viszont a nő szavai között még annyi kohézió sem volt, mint a "dallamos rockerek" zenéjében.
Üres süketelés, bullshitelés volt az egész. Trekker vagyok, szeretem a sci-fit, de ezt az összefüggéstelen, agyzsibbasztó baromságot nem tudtam sokáig hallgatni...
Viszont mégis van rá kereslet, vannak olyan balekok, akik fizetnek ennek a kuruzsló bullshit-boszorkánynak a kurzusaiért, jegyet váltanak az előadásaira, veszik a könyveit. Még a seggét is fényesre nyalják.
Az összes ilyen esetnél azt látom, hogy a full dilettáns, kókler senkiháziak, meg csaló haramiák adják elő magukat valakikként... Művészekként, rocksztárokként, tanítókként... Külföldön is, meg nálunk is, az élet teljesen random területein.
Mi a francra jó ez? Miért kell nekik a hamis státusz? Miért nem keresnek maguknak olyan elfoglaltságot, amiben tényleg jók? Lehet, hogy a papírpazarló, fagyilkos "művésznő" a zongora mögött az új Jean-Michel Jarre lenne, a nemlétező "elgondolkodtató szövegekkel" vagánykodó rockereknek meg a népi fafaragás menne úgy, hogy a Kór sorozat Setrakianja csak ipari tanuló lehetne mellettük, a konteós banya meg fantasy-íróként keresné meg a többszörösét annak, amit a hiszékeny frájerekből kicsal a plejádkodással...
Én azt mondom, a suszter maradjon a kaptafánál, csinálja mindenki azt, amihez ért, és az sem árt, ha az ember tudja, hogy hanyas a kabát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése