Lelki társad neked az ángyod kínja!

Volt az a gusztustalan, beteg lelkű creep...
A zaklató, akitől még úgy is égnek állt a szőr a hátamon, hogy klingonok neveltek.  
Na, ő hazudta azt egyszer, hogy a lelki társa vagyok. Ez a kijelentése több sebből is vérzett...

Egyrészt minden társas dolog úgy működik, hogy minden résztvevő akarja. 
Ha viszont az egyik fél nem akarja, akkor abban egy deka társas dolog nincs, az úgy nem egyéb, mint egyoldalú erőlködés. Hasonló (bár szerencsére nem olyan súlyos), mint a fizikai síkon a nemi erőszak.
Nos, én semmit nem akartam ettől a szerencsecsomagtól. 

Másrészt pedig túl keveset tudtunk egymásról ahhoz, hogy bármilyen társulás létrejöjjön.
Ő csak a fiktív karakterek felhasználásával készült disznóságaimat ismerte (de azokat se tudta hova tenni), nekem meg csak annyi jött le az írásából, hogy a szellemi fogyatékosságára előszeretettel tölt rá egy kis -vagy inkább sok- piát is. Nem vagyok agysebész, de szerintem ezt marhára nem kéne... 

Az alkoholizmus még az egészségesebb embereket is nagyon tönkre tudja vágni... 
Itt a faluban is van egy fickó, aki régebben még számítógépeket szerelt, aztán rászabadult a piára, meg az egyik agybeteg rokona gyógyszereire, most meg a köztéri kukákat "sétáltatja", kirugdossa a suli előtti facsemetéket, a polgihivatal kamerái előtt hugyozik, magára gyújtja a házát (sajnos túlélte ezt az akciót), meg a szülei sírját veri szét baltával, aztán rátámad a csodálkozó temetőgondnokra. 

Persze, én meg a piálással is poénkodtam...  De egy dolog a poénkodás, közveszélyes őrültre inni magad meg egy másik. Jó is lenne, ha minden poén valósággá válna! Szemkilövetők, meg aberráltak (khmmm pedókkal teli Fidesz-holdudvar) helyett Hofi-, meg Sas Józsi-féle figurákkal lenne teli a magyar politika. Hiszen ők meg a politikával poénkodtak.
Lehet őket szidni, komcsizni, meg zs*dózni, de azért mégis bizalomgerjesztőbbek voltak, mint a "rendes" politikusaink. :-D 

Ha már kabarésok! 
A zaklató egyszer ajánlott egy fickót, mint naaagy humoristát.
A gond csak az, hogy a fickó munkássága olyan, mint az orosz kölni: egy csepp is elég volt belőle. 
Ugyanis a csávó a közönséges gyűlölködést próbálja meg humorként eladni. És az a megkeseredett arc... EMO-zenekarban alkar-"hegedűsként" hitelesebb lenne... :-D
Ráadásul a politikai nézeteivel sem teljesen értek egyet. Ez nem lenne szempont egy humoristával kapcsolatban, de ez a búvalb@szott fizimiskájú kamu-komédiás a politikai nézeteire építi fel az összes "humornak" hazudott gyűlölködését. 
Ha ahelyett, hogy a komplett karrierjét erre a politikai melldöngetésre húzza fel, ezt tolja az emberek arcába, mint produktumot, inkább megtartaná magának a véleményét, akkor nem érdekelne, hogy négyévente hova húzza az x-et, hiszen az ilyesmi magánügy. Tojnám én le, hogy melyik tolvajbandát (pártot) imádja, vagy utálja ha nem ez lenne az egyetlen témája. 
De így... Csak egy toxikus, fröcsögő, gyűlölködő, becstelen, pszichopata, ballib patkányt látok benne. Igen, egy kicseszett pszichopatát... Aki annyira nincs képben az érzelmekkel, hogy a politikai sz@rkavarást erőlteti "humorként". 
Ha a zaklató creep valóban a "lelki társam" lett volna, tudnia kellett volna, hogy az okádás kerülget az ilyen mocsok gazfickóktól. 

Engem traktálni ezzel a csirkefogóval nagyjából olyan, mint Orbánnak elküldeni a HétköznaPI CSAlódások Viktor című nótáját, majd azt várni, hogy a címszereplő a nyakunkba ugorjon örömében. 
...Azzal a különbséggel, hogy Megyeriék zenéi -még a politikai kritikák is- legalább néha viccesek. 
Kivéve, amikor a szekusaik kamaszlányokat vernek péppé a koncert kellős közepén, de a baloldal már csak ilyen... (Khmmm... Hammerbande). 

Apropó PiCsa! 
A "lelki társnak" még zenei témában is sikerült egy ordas nagyot hazudnia. 
Talán az egyik húszasával spamelős akciója során böfögött oda valami olyasmit, hogy "tudja, hogy rocker vagyok". 
A gond csak az, hogy köszönőviszonyban sem vagyok a rockkal. Gyerekként hallgattam Eddát, később néha Lordot is, de inkább metált bömböltettem (viszont onnan sem mindent). Meg punkot, NDH-t, industrialt, EBM-et, futurepopot, katonanótákat, hardbasst, retrót, vagy amihez épp kedvem volt. Néhány éve pedig megint csak másfajta muzsikákra álltam át... 
De nálam a zenei alap amúgy is huszadrangú dolog, engem inkább a szövegek érdekelnek. 

Szóval...
Ez a távdiagnózis, a látatlanba' mindent jobban tudás gáz. Nem mindentudó, bölcs sámán leszel tőle, hanem egy kényszerképzetes, beteges, hazudozó, becstelen, fécesz-mixer hulladék.
Még "lelki társ", mi? De mióta szoktak a "lelki társak" szünet nélkül hazudozni egymásról?